Business Evolution

  Néha úgy érzem, mintha az ember egy láthatatlan üvegfalnak ütközne. Megyünk előre, tesszük a dolgunkat, a mozdulatok, a gondolkodásunk megnyugtatóan ismétlődő, megszokott– és mégis, valami hiányzik. A lendület, ami korábban hajtott, egyszer csak megszűnik. Egy sportoló hiába edz többet, a stopper ugyanazt az időt mutatja, nincs haladás. Egy festő újra és újra nekifut a vászonnak, de a képei már csak ismétlik önmagukat, egy zenész ugyanazokat a dalokat énekli, és észre sem veszi, hogy mindegyik egyforma, unalmas. Egy vállalat tökéletesre csiszolja a gyártási folyamatait, de közben egyre nehezebb új irányt találni. Mintha a siker egy ponton túl saját magát kezdené ismételni, és mint egy jól előrelátható termékgörbe, elkezd vízszintesbe hajolni, nincsenek új vevők, haldoklik az eladás. És ez talán nem csak az emberi életben van így.   Tágabb perspektívából rátekintve az univerzum első milliárd éveiben is ugyanazok az egyszerű folyamatok uralták a világot: anyag sűrűsödö...