Business Evolution

  Mindenhonnan ez az új mantra, az AI elsősorban az unalmas, ismétlődő munkafeladatokat veszi át és az ember felszabadul,  és mint egy kreatív gép ontja magából a jobbnál jobb, világunkat átalakító ötleteket. Valóban ez az új világ? Vajon tényleg felszabadul az időnk a „fontosabb” munkára, vagy épp azokat a pillanatokat veszítjük el, amikor az agyunk új ötleteket szül? A válasz nem annyira egyértelmű, mint azt a technológiai optimisták gondolják. Kognitív túlterhelés: amikor az agy leáll A tanulás és a munka során mindannyian megtapasztaljuk a kognitív túlterhelés jelenségét. Ez az az állapot, amikor a feladatok mennyisége vagy összetettsége meghaladja, amit kezelni tudunk, ennyi elég, többet egy napba, egy órába már nem tudok beletömni.   Ilyenkor az agy egyszerűen leáll, megmerevedik, nincs hálózati kapcsolat, lefagy: megszűnik az új ötletek áramlása, a tanulás eredménytelen lesz, és csak a frusztráció marad.   Egy jól ismert példa: amikor munkábA...

  Vajon a legmélyebben gyökerező félelmeink, amelyek a sötétség teremtményeiről szólnak, csupán a képzelet szüleményei, vagy van bennük egy apró, elmosódott valóságszemcse? Nemrég néztem meg a legújabb eposzt a témában, a Nosferatut és nagyjából egyidőben olvastam egy érdekes kis könyvecskét az öregedésről, és azokról a módszerekről, amelyek igyekeznek ezt a jelenséget visszafordítani, megállítani. Van egy elméletem a kreativitásról, az ötletek megjelenéséről, a régi ötletek rekombinációval történő szaporodásáról, ez egy sajátos modellem, amibe sok minden belefér, de természetesen léteznek ellentmondások is. Ennek működését, annak egy eredményét osztom meg most. Az emberiség kollektív tudatát évezredek óta átszövik a vérrel és a halhatatlansággal kapcsolatos mítoszok. A mesopotámiaiaktól az ókori görögökig, a héberekig és a rómaiakig számos kultúrában találunk vérszívó démonokról, szellemekről szóló történeteket, amelyek a mai vámpír legendák előfutárai voltak. A modern vámpír ...

Elgondolkodtál már azon, hogy  egy multinacionális chipgyártó cég működése alapjaiban véve megegyezik egy emberi sejt életfolyamataival? Furcsán hangzik az analógia.   Pedig, ahogy azt látni fogjuk, a biológia és a közgazdaságtan, bár elsőre távolinak tűnő területek, meglepően szoros összefüggésben állnak, és az élő szervezetek alapvető működési elvei kulcsot adhatnak a gazdasági rendszerek megértéséhez és fejlesztéséhez.   De vajon miért nem látjuk ezt a párhuzamot azonnal, és miért csak mostanra kezdenek rávilágítani erre a tudományos kutatások? Az Élet Alapköve és a Gazdaság Legkisebb Egysége A   biológusok számára a sejt az élet alapegysége, ahol a genetikai információ kémiai és energiafolyamatokkal alakul át élő szövetté. Hasonlóan, a gazdaságban is a „munkasejt” a legalapvetőbb egység. Egy óriási multinacionális vállalat is valójában több ezer speciális munkasejtből álló konföderáció. Ahogy minden komplex organizmus sejtekből, szövetekből és sz...