Egy mászó áll a projektje alatt, és mielőtt valami nagyon ősi dologba kezdene, előtte valami nagyon modernet csinál. Megigazítja a tape-et az ujjain, lekeféli az első fogást, fejben végigfuttatja a mozgás szekvenciát, iszik egy kortyot a shakerből, jobb esetben a vízből, ritkábban lenyel egy kapszulát, gyakrabban megissza a kávéját, aztán fellép a falra.
Ma ez már teljesen ismerős jelenet sokak számára. Kívülről a mászás még mindig a szikáról, a bőrünkről, a gravitációról, a félelemről és az emberi test elképesztő finom mozgásáról szól.
De erre a régi drámára ráépült egy újabb, pici réteg: porok, kivonatok, aminosavak, stimulánsok, regenerációs formulák, és egy egész iparág, amely ugyanazt az ígéretet ismétli, mint több más sportnágnál már sikeresen megtette: egy kicsivel erősebb, állóképesebb, fókuszáltabb, kevésbé fáradó mászóvá válhatsz, ha….
Az első probléma az, hogy a mászás nem különösebben engedelmes sportág, amikor ezt az ígéretet tudományosan komolyan próbáljuk venni. A mászók körében a táplálék kiegészítő használat gyakori, az információ fő forrása majdnem mindig az internet, a leggyakoribb választások között fehérjeizolátum, C-vitamin, D-vitamin, magnézium és aminosav-keverékek szerepelnek, miközben a kifejezetten mászáshoz releváns, bizonyíték alapú ajánlások továbbra is hiányosak.
Ez az eltérés a használat és a bizonyíték között azért ennyire érdekes, mert a mászásban eleve nehezebb értelmesen feltenni a kérdést, hogy „mi működik”, mi működhet.
Sok sportban a helyzet némiképpen egyszerűbb: több erő, több állóképesség, gyorsabb regeneráció, ezeken segít vagy sem. A mászók azonban többet akarnak, és mindent is egyszerre.
Ismételt, nagy erejű összehúzódásokat kíván, de közben pontosságot is, és ha lehet kitartást, és holnap is szeretnék mászni, tehát gyors regenerációt. Támogassa az erőt, de többnyire nem az abszolút erőt, hanem az erőt a testtömeghez viszonyítva. Helyi alkar-állóképességet, rövid robbanékonyságot, taktikai pihenést, mozgás gazdaságosságot, ítélőképességet és idegrendszeri fegyelmet szeretnénk egyszerre.
A sportági fiziológiát és teljesítményt összegző review-k éppen ezért azt hangsúlyozzák, hogy a mászásban a sporttudományból ismert általános logika csak részben ültethető át, mert itt a limit nem egyetlen rendszer, hanem több rendszer törékeny egyensúlya.
Amikor innen nézünk rá a táplálék kiegészítőkre, a kép hirtelen sokkal kevésbé kaotikus.
A legtöbb szer vagy túl általános, vagy túl gyenge, vagy egyszerűen soha nem volt valóban mászáshoz illesztett körülmények között tesztelve.
A közvetlenül mászás specifikus összefoglaló kutatások alapján a béta-alanin tűnik a leginkább komolyan vehető kiegészítőnek, míg más népszerű vagy feltörekvő anyagok sokkal bizonytalanabbak.
A béta-alanin azért érdekes, mert nem látványos, nem ad azonnali szubjektív löketet, viszont a hatásmechanizmusa jól illeszkedik ahhoz a közepes időtartamú, nagy intenzitású zónához, ahol a mászók gyakran szétesnek: növeli az izom karnozinszintjét, és javítja a savpufferelést kemény erőkifejtések során.
Egy 2021-es mászós vizsgálatban négyhetes szedés után javult a körülbelül egy percig tartó folyamatos mászás teljesítmény és az ismételt campus-szerű erőkifejtés, miközben a rövidebb, tisztán rövid feladatoknál nem látszott ugyanilyen egyértelmű előny. Ez nem csodaszerre utal. De valós, szerény, sportághoz illeszkedő hatásra igen.
A másik oldalon ott van a koffein, amelynek a története a sportban a régmúltban gyökerezik . Általános sporttudományi szempontból a koffein az egyik legismertebb és legjobban megalapozott ergogén szer, ezért teljesen természetes, hogy a mászókultúrába is mélyen beépült.
A legújabb közvetlen mászós bizonyíték azonban kijózanító. Egy 2026-os randomizált kontrollált vizsgálat középhaladó-haladó férfi mászóknál azt találta, hogy a 3 mg/ttkg koffein nem javította szignifikánsan sem a húzódzkodásos teljesítményt, sem a fogás erőhöz kapcsolódó mutatókat, sem a dead-hang teljesítményt, sem az erő fejlődési sebességet.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a koffein minden mászási helyzetben haszontalan, de azt igen, hogy mászásban a hírnév nagyobb lehet, mint a közvetlen bizonyíték.
Hasonlóan félhomályos terület az étrendi nitrát, vagyis a céklalé, illetve az antocianinban gazdag feketeribizli-kivonat. Mindkettő mögött van élettanilag hihető történet, a céklalé esetében a jobb nitrogén-monoxid-jelátvitel, a véráramlás és az oxigenizáció hangzik vonzónak, a feketeribizli esetében az érrendszeri, antioxidáns és gyulladásmoduláló hatások.
Csakhogy a mászásban a hihető mechanizmus nem azonos a bizonyított előnnyel.
A sportmászókon végzett 2023-as nitrátvizsgálat nem talált érdemi javulást a neuromuszkuláris teljesítményben, miközben a feketeribizli-kivonat esetében léteznek mászáshoz kapcsolódó pozitív jelek, de a tágabb irodalom összképe inkább azt sugallja, hogy ez a kategória „ígéretes, de még nem lezárt”.
A 2024-es review szerint az antocianinban gazdag feketeribizli-kiegészítők több sportban adtak értelmes, de nem teljesen következetes teljesítmény- és regenerációs hatásokat. Vagyis ezek a szerek nem butaságok, inkább olyan szürkezónás jelöltek, amelyek még nem érdemlik meg azt a magabiztosságot, amellyel gyakran beszélnek róluk.
Ez a szürke zóna további tagokkal bővülhet, ide tartozik több újabb, sokat emlegetett, de még nem eléggé bizonyított ergogén jelölt is.
A taurin például mechanisztikusan kifejezetten érdekes: szerepe van az ionháztartásban, a membránstabilitásban, az izomműködésben és a gyulladásos folyamatok szabályozásában, és az újabb összegzések szerint előfordulhatnak kisebb előnyei bizonyos állóképességi, erő- és teljesítmény helyzetekben, de a bizonyíték még vegyes és protokollfüggő.
A probiotikumok esetében már maga a logika is más: nem közvetlen, akut teljesítményfokozóként igazán érdekesek, hanem bélbarrier, gyulladás, immunműködés, betegség terhelés és esetleg regeneráció felől, miközben a hatásuk erősen törzsspecifikus.
A nátrium-foszfát inkább niche jelölt, ahol vannak apró jelek sprintjellegű teljesítményekben, de messze nem meggyőző az összkép. A ketonészterek pedig szinte tankönyvi példái annak, amikor az elmélet izgalmasabb, mint a valóság: a szisztematikus összegzések alapján akut teljesítményfokozóként nincs egyértelmű előnyük.
Ezek az anyagok nem haszontalanok, de jelenleg inkább a horizonton derengenek.
A kreatin itt válik igazán kényelmetlen és érdekes kérdéssé. A sporttáplálkozás tágabb világában a kreatin szinte már unalmasan jól megalapozott. Az ISSN állásfoglalása szerint a kreatin-monohidrát az egyik leghatásosabb ergogén táplálékkiegészítő nagy intenzitású teljesítmény és zsírmentes testtömeg növelésére, és ajánlott használata egészséges embereknél biztonságosnak tűnik.
Sok sportágban ez gyakorlatilag elég is lenne a gyors döntéshez, ide nekem azonnal. Csakhogy a mászás emlékeztet arra, hogy a teljesítmény nem abszolút minőségekből áll, hanem arányokból.
A mászónak nem egyszerűen több erő kell, hanem több használható erő ahhoz a testhez viszonyítva, amelyet apró fogásokon kell megtartania.
A mászás teljesítményről szóló review-k visszatérő tanulsága, hogy a relatív erő, a testösszetétel és a testtömeghez viszonyított ujj- és kézerő különösen fontos. Innen nézve a kreatin paradoxonná válik: lehet, hogy javítja az általános húzókapacitást, a boardos teljesítményt, a robbanékonyságot vagy az ismételt kemény munkát, de ha ezzel együtt többlettömeg is érkezik, azt minden mozdulatnál az ujjaknak kell elvinniük.
A kérdés tehát nem az, hogy a kreatin működik-e. Hanem az, hogy mit jelent a „működik” egy olyan sportban, ahol a relatív erő a fő valuta.
A kollagén ezzel szemben egészen más tészta. Nem klasszikus ergogén szer a hagyományos értelemben, és nem is ettől várja bárki komolyan, hogy egyik hónapról a másikra fokozatokat lépjen. A komolyabb kérdés az, hogy támogathatja-e azokat a szöveteket, amelyeket a mászás a legkegyetlenebbül terhel: ujjgyűrűk, inak, könyök, váll, az egész kötőszöveti architektúra, amely sokkal lassabban alkalmazkodik, mint a motiváció vagy az izomerő.
A klasszikus zselatin + C-vitamin vizsgálat fokozott kollagénszintézisre utaló markereket mutatott, az újabb áttekintések pedig összességében inkább azt a képet rajzolják ki, hogy a kollagén valószínűleg szerény, de nem teljesen jelentéktelen segítséget adhat ízületi komfort, ín-átépülés és a regeneráció bizonyos aspektusai terén.
Mászásban ez nagyon sokat számíthat, mert itt a limit gyakran nem metabolikus és nem is tisztán izomeredetű, hanem strukturális: egy makacs A2-es gyűrű, egy minden boardedzésen megszólaló könyök, egy váll, amely rosszul viseli a volument.
Ilyenkor a legértékesebb kiegészítő nem az, amely hirtelen nagyobbat húz ki belőled, hanem az, amely talán növeli annak esélyét, hogy a szövet egyáltalán kibírja azt az edzést, amelyből később teljesítmény lesz.
A táplálékkiegészítők kérdése pszichológiai kérdéssé is válhat.
Miért vonzódnak a mászók ennyire ezekhez a szerekhez?
Részben azért, mert a mászás nem mindig átlátható sport. Lehet valaki elkötelezett, lehet, hogy keményen edz, mégis hetekig ugyanazon a mozdulaton bukik el. A sport visszajelzést ad, de a legtöbb esetben magyarázatot is szeretne. Nem megy valami, ilyenkor érzelmileg sokkal könnyebb azt gyanítani, hogy hiányzik valamilyen hasznos anyag, mint elfogadni, hogy a valódi szűk keresztmetszet lassabb, kevésbé látványos és nehezebben kontrollálható.
A kiegészítők azért vonzók, mert a teljesítményt értelmezhetővé teszik. Azt sugallják, hogy a fejlődés elrejthető egy kapszulában, dózisban, időzítési protokollban vagy új összetevőben, ahelyett, hogy a sokkal zavarosabb alap munkában, edzés protokollban keresnénk: megfelelő minőségű ételben, jó terhelés beosztásban, regenerációban és türelmes alkalmazkodásban.
A jelenlegi mászós adatok ráadásul nagyon jól mutatják, hogy az alapok gyakran gyengébbek, mint a kiegészítős lelkesedés.
Egy 2024-es senior versenymászós vizsgálat szerint a táplálkozási tudás csak átlagos volt, kevesen fértek hozzá dietetikushoz, miközben a kiegészítőhasználat gyakori volt, és a testsúlycsökkentő gyakorlatok között sok aggasztó módszer is megjelent.
A 2023-as sportmászó táplálkozási vizsgálat pedig arra figyelmeztetett, hogy az alacsony testtömegre való törekvés energia- és mikrotápanyaghiányhoz vezethet.
A 2023-as táplálkozási review ugyanezt a képet erősítette meg: a mászók étrendjéről, energiaellátottságáról és ergogén kiegészítőiről meglepően kevés jó minőségű adat áll rendelkezésre, és a jelenlegi kép alapján a problémák sokszor nem az egzotikus molekulák hiányából, hanem a nem megfelelő mennyiségű energia rendelkezésre állásból és a szénhidrátbevitel elégtelenségéből fakadnak.
Magyarul: a test gyakran nem kifinomultságot kér, hanem elegendőséget, konkrétan elég energiát, elég szénhidrátot, minőségi fehérjét. Elég folyadékot, megfelelő alvást.
Ezért a legérettebb gondolkodás a táplálékkiegészítőkről mászásban nem úgy kezdődik, hogy „mit szedjek, hogy jobban másszak?”, hanem úgy, hogy „mi a valódi problémám?”.
Ha valaki alul van táplálva, azon semmilyen divatos kivonat sem fog segíteni. Ha a hidratáció rossz, egyetlen kapszula sem fogja megmenteni a már elveszett edzést. Ha a valódi limit a kötőszövet terhelhetősége, akkor egy stimuláns könnyen csak abban segít, hogy az illető magabiztosabban lépje túl a biztonságos erejét, és megsérühet. Ha a fő korlát a útolvasás, a félelem, a ritmusvagy a technikai hiányosság, akkor a táplálék kiegészítő polc nem egyszerűen haszontalan, hanem kontrollnak álcázott figyelemelterelés.
A helyes sorrend tehát fordított ahhoz képest, ahogy a piac sugallja. Először jön az energia rendelkezésre állása, a szénhidrát, a fehérje, a hidratáció, az alvás és az átgondolt edzésszerkezet.
Második szinten jöhetnek a támogatók, például a kollagén, ha a kötőszöveti terhelhetőség visszatérő kérdés, vagy a béta-alanin, ha a szakág terhelési profilja valóban illeszkedik hozzá. És csak ezután érdemes a szürkezónás jelölteken gondolkodni.
Ha ennek az egész esszének van egyetlen központi tanulsága, akkor az az, hogy a mászás szinte arra lett kitalálva, hogy leleplezze a leegyszerűsítő táplálék kiegészítős gondolkodás gyengeségeit. Itt nem egyetlen minőség dönt, nem pusztán erő, nem pusztán állóképesség, nem pusztán fókusz.
A teljesítmény a relatív erő, a helyi alkar-állóképesség, a mozgás gazdaságosság, a testtömeg, a kötőszöveti terhelhetőség, a tempózás és az ítélőképesség kényes egyensúlyából születik.
Emiatt néhány szer valóban mutat valós jelet, sok más hihetőnek tűnik, de a legtöbb jóval kevésbé lenyűgöző, amikor végre a feladat komplexitásával, annak sajátos követelményeivel kell szembenéznie.
A legvédhetőbb állítás ma nem az, hogy a kiegészítők nem számítanak, hanem az, hogy a jelentőségük többnyire másodlagos és feltételes.
A béta-alanin áll most a legközelebb ahhoz, hogy valóban mászáshoz releváns, hihető ergogén szer legyen. A kreatin erős, de paradox. A kollagén csendesebb, de gyakran életközelibb. A feketeribizli, a taurin, a probiotikumok, a nátrium-foszfát és a ketonok inkább a figyelendő horizont részei.
A mászás egy nagyon régi leckét tanít meg egy nagyon modern közegben: a test nem olyan gép, amelyből csak hiányzik a megfelelő kapszula, ennél sokkal többre van szükség.
Egyensúly az erő és tömeg, ambíció és szerkezet, intenzitás és regeneráció között.
A kiegészítők néha segíthetnek, támogatnak egyes részeket, de nem csodaszerek.
Felhasznált szakirodalom jegyzéke
Acosta, R., & Plotnikow, G. (2024). Assessment of the Efficacy in Athletes and Non-Athletes of the Use of Creatine Monohydrate in Physical Exercise: A Systematic Review. Interdisciplinary Rehabilitation / Rehabilitacion Interdisciplinaria. https://doi.org/10.56294/ri202492
Ampe, N., Robberechts, R., Poffé, C., Bogaerts, S., & Hespel, P. (2024). 442 EP079 – Substituting part of whey protein with collagen peptides matches strength and power outcomes following eccentric exercise as whey protein supplementation alone in recreationally active males. E-Posters. https://doi.org/10.1136/bjsports-2024-ioc.196
Antonio, J., Brown, A., Candow, D., Chilibeck, P., Ellery, S., Forbes, S., Gualano, B., Jagim, A., Kerksick, C., Kreider, R., Ostojic, S., Rawson, E., Roberts, M., Roschel, H., Smith‐Ryan, A., Stout, J., Tarnopolsky, M., VanDusseldorp, T., Willoughby, D., & Ziegenfuss, T. (2024). Part II. Common questions and misconceptions about creatine supplementation: what does the scientific evidence really show?. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 22. https://doi.org/10.1080/15502783.2024.2441760
Antonio, J., Candow, D., Forbes, S., Gualano, B., Jagim, A., Kreider, R., Rawson, E., Smith‐Ryan, A., VanDusseldorp, T., Willoughby, D., & Ziegenfuss, T. (2021). Common questions and misconceptions about creatine supplementation: what does the scientific evidence really show?. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 18. https://doi.org/10.1186/s12970-021-00412-w
Antonio, J., Pereira, F., Curtis, J., Rojas, J., & Evans, C. (2024). The Top 5 Can’t-Miss Sport Supplements. Nutrients, 16. https://doi.org/10.3390/nu16193247
Aranda, C., De Castellar Sansó, R., Rico, L., Llorca, C., & Turpín, J. (2025). Effects of 24 weeks of collagen supplementation in active adults: Impact on body composition, neuromuscular and cardiorespiratory fitness. Biology of Sport, 42, 197–209. https://doi.org/10.5114/biolsport.2025.147017
Ashtary-Larky, D., Candow, D., Forbes, S., Hajizadeh, L., Peacock, C., Kalman, D., Ricci, T., & Antonio, J. (2025). Creatine Supplementation in Combat Sport Athletes: A Narrative Systematic Review. Journal of Dietary Supplements, 22, 844–869. https://doi.org/10.1080/19390211.2025.2539880
Balestrino, M., & Adriano, E. (2019). Beyond sports: Efficacy and safety of creatine supplementation in pathological or paraphysiological conditions of brain and muscle. Medicinal Research Reviews, 39, 2427–2459. https://doi.org/10.1002/med.21590
Balshaw, T., Funnell, M., McDermott, E., Maden-Wilkinson, T., Abela, S., Quteishat, B., Edsey, M., James, L., & Folland, J. (2022). The effect of specific bioactive collagen peptides on function and muscle remodeling during human resistance training. Acta Physiologica (Oxford, England), 237. https://doi.org/10.1111/apha.13903
Balshaw, T., Funnell, M., McDermott, E., Maden-Wilkinson, T., Massey, G., Abela, S., Quteishat, B., Edsey, M., James, L., & Folland, J. (2023). The Effect of Specific Bioactive Collagen Peptides on Tendon Remodeling during 15 wk of Lower Body Resistance Training. Medicine & Science in Sports & Exercise, 55, 2083–2095. https://doi.org/10.1249/mss.0000000000003242
Berlanga, L., López-Samanés, Á., Martin-Lopez, J., De La Cruz, R., Garcés-Rimón, M., Roberts, J., & Bertotti, G. (2023). Dietary Nitrate Ingestion Does Not Improve Neuromuscular Performance in Male Sport Climbers. Journal of Human Kinetics, 87, 47–57. https://doi.org/10.5114/jhk/161812
Bischof, K., Moitzi, A., & König, D. (2024). Impact of collagen peptide supplementation together with long-term resistance training on maximal strength and muscle size in healthy adults – A systematic review and meta-analysis. Current Issues in Sport Science (CISS). https://doi.org/10.36950/2024.4ciss002
Bischof, K., Moitzi, A., Stafilidis, S., & König, D. (2024). Impact of Collagen Peptide Supplementation in Combination with Long-Term Physical Training on Strength, Musculotendinous Remodeling, Functional Recovery, and Body Composition in Healthy Adults: A Systematic Review with Meta-analysis. Sports Medicine (Auckland, N.z.), 54, 2865–2888. https://doi.org/10.1007/s40279-024-02079-0
Bischof, K., Stafilidis, S., Bundschuh, L., Oesser, S., Baca, A., & König, D. (2023). Influence of specific collagen peptides and 12-week concurrent training on recovery-related biomechanical characteristics following exercise-induced muscle damage—A randomized controlled trial. Frontiers in Nutrition, 10. https://doi.org/10.3389/fnut.2023.1266056
Bischof, K., Stafilidis, S., Bundschuh, L., Oesser, S., Baca, A., & König, D. (2024). Reduction in systemic muscle stress markers after exercise-induced muscle damage following concurrent training and supplementation with specific collagen peptides – a randomized controlled trial. Frontiers in Nutrition, 11. https://doi.org/10.3389/fnut.2024.1384112
Brooks, E., Lamothe, G., Nagpal, T. S., Imbeault, P., Adamo, K., Kara, J., & Doucet, É. (2022). Acute Ingestion of Ketone Monoesters and Precursors Do Not Enhance Endurance Exercise Performance: A Systematic Review and Meta-Analysis. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism. https://doi.org/10.1123/ijsnem.2021-0235
Butts, J., Jacobs, B., & Silvis, M. (2017). Creatine Use in Sports. Sports Health, 10, 31–34. https://doi.org/10.1177/1941738117737248
Cao, W., Qiu, J., Cai, T., Yi, L., Benardot, D., & Zou, M. (2020). Effect of D-ribose supplementation on delayed onset muscle soreness induced by plyometric exercise in college students. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 17. https://doi.org/10.1186/s12970-020-00371-8
Chmielewska, A., & Regulska-Ilow, B. (2022). Evaluation of Supplement Use in Sport Climbers at Different Climbing Levels. Nutrients, 15. https://doi.org/10.3390/nu15010100
Cimadevilla-Fernández-Pola, E., Martínez-Roldán, C., Maté-Muñoz, J., Guodemar-Pérez, J., Sánchez-Calabuig, M., García-Fernández, P., Hervás-Pérez, J., & Hernández-Lougedo, J. (2024). Effects of β-Alanine Supplementation on Subjects Performing High-Intensity Functional Training. Nutrients, 16. https://doi.org/10.3390/nu16142340
Clifford, T., Ventress, M., Allerton, D., Stansfield, S., Tang, J., Fraser, W., Vanhoecke, B., Prawitt, J., & Stevenson, E. (2019). The effects of collagen peptides on muscle damage, inflammation and bone turnover following exercise: a randomized, controlled trial. Amino Acids, 51, 691–704. https://doi.org/10.1007/s00726-019-02706-5
Copetti, C. L. K., Diefenthaeler, F., Hansen, F., Vieira, F., & Di Pietro, P. D. (2022). Fruit-Derived Anthocyanins: Effects on Cycling-Induced Responses and Cycling Performance. Antioxidants. https://doi.org/10.3390/antiox11050942
Debevec, T., & Lee, B. (2020). On the climbing performance enhancing effects of New Zealand blackcurrant extract. European Journal of Applied Physiology, 120, 1471–1472. https://doi.org/10.1007/s00421-020-04376-8
Delleli, S., Ouergui, I., Messaoudi, H., Trabelsi, K., Ammar, A., Glenn, J., & Chtourou, H. (2022). Acute Effects of Caffeine Supplementation on Physical Performance, Physiological Responses, Perceived Exertion, and Technical-Tactical Skills in Combat Sports: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients. https://doi.org/10.3390/nu14142989
Deng, H., Song, T., Yin, M., Xu, K., Zhong, Y., Liu, P., Sun, S., Bin Naharudin, M. N., Yusof, A., & Fan, X. (2025). Does One Shot Work? The Acute Impact of a Single Taurine Dose on Exercise Performance: A Meta-Analytic Review. Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports. https://doi.org/10.1111/sms.14498
Egan, B. (2025). Acute and Intermittent Exogenous Ketosis to Support Recovery From Exercise and Adaptations to Exercise Training: A Narrative Review. Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports. https://doi.org/10.1111/sms.14501
Eijnde, B., Leemputte, M., Brouns, F., Vusse, G., Labarque, V., Ramaekers, M., Schuylenberg, R., Verbessem, P., Wijnen, H., & Hespel, P. (2001). No effects of oral ribose supplementation on repeated maximal exercise and de novo ATP resynthesis. Journal of Applied Physiology, 91(5), 2275–2281. https://doi.org/10.1152/jappl.2001.91.5.2275
Flanigan, R., MacCARTER, D., Shecterle, L., & St.Cyr, J. (2010). D-Ribose Aids Fatigue in Aging Adults. The Journal of Alternative and Complementary Medicine, 16, 529–530. https://doi.org/10.1089/acm.2009.0535
Forbes, S., Candow, D., Neto, J., Kennedy, M., Forbes, J., Machado, M., Bustillo, E., Gómez-López, J., Zapata, A., & Antonio, J. (2023). Creatine supplementation and endurance performance: surges and sprints to win the race. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 20. https://doi.org/10.1080/15502783.2023.2204071
Furst, T., Massaro, A., Miller, C., Williams, B., LaMacchia, Z., & Horvath, P. (2018). β-Alanine supplementation increased physical performance and improved executive function following endurance exercise in middle aged individuals. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 15. https://doi.org/10.1186/s12970-018-0238-7
Georgiou, G., Antoniou, K., Antoniou, S., Michelekaki, E., Zare, R., Redha, A., Prokopidis, K., Christodoulides, E., & Clifford, T. (2024). Effect of Beta-Alanine Supplementation on Maximal Intensity Exercise in Trained Young Male Individuals: A Systematic Review and Meta-Analysis. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 1–16. https://doi.org/10.1123/ijsnem.2024-0027
Gibson-Smith, E., Storey, R., Michael, M., & Ranchordas, M. (2024). Nutrition knowledge, weight loss practices, and supplement use in senior competition climbers. Frontiers in Nutrition, 10. https://doi.org/10.3389/fnut.2023.1277623
Gilsanz, L., López-Seoane, J., Jiménez, S., & Pareja-Galeano, H. (2021). Effect of β-alanine and sodium bicarbonate co-supplementation on the body’s buffering capacity and sports performance: A systematic review. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, 63, 5080–5093. https://doi.org/10.1080/10408398.2021.2012642
Gołda, J., Mężyk, J., Snopkowska, A., Gacka, P., Dołęga, M., Dróżdż, O., & Musialska, D. (2024). The Impact of Oral Collagen Supplementation on Joint Function, Muscle Recovery, and Musculoskeletal Health in Athletes: A Narrative Review. Journal of Education, Health and Sport. https://doi.org/10.12775/jehs.2024.67.55035
Gómez-Bruton, A., Marín-Puyalto, J., Muñiz-Pardos, B., Matute-Llorente, Á., Del Coso, J., Gómez-Cabello, A., Vicente-Rodríguez, G., Casajús, J., & Lozano-Berges, G. (2021). Does Acute Caffeine Supplementation Improve Physical Performance in Female Team-Sport Athletes? Evidence from a Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients. https://doi.org/10.3390/nu13124463
Grgic, J., Grgić, I., Pickering, C., Schoenfeld, B., Bishop, D., & Pedišić, Ž. (2019). Wake up and smell the coffee: caffeine supplementation and exercise performance—an umbrella review of 21 published meta-analyses. British Journal of Sports Medicine. https://doi.org/10.1136/bjsports-2018-100278
Guevara, V., Montalva-Valenzuela, F., Andrades-Ramírez, O., Vargas, J., Flores, I., & Castillo-Paredes, A. (2023). Futbol y creatina, una revisión sistemática (Soccer and creatine, a systematic review). Retos. https://doi.org/10.47197/retos.v51.97367
Guest, N. S., VanDusseldorp, T. A., Nelson, M. T., Grgic, J., Schoenfeld, B., Jenkins, N. D. M., Arent, S., Antonio, J., Stout, J. R., Trexler, E. T., Smith‐Ryan, A., Goldstein, E., Kalman, D., & Campbell, B. (2021). International society of sports nutrition position stand: caffeine and exercise performance. Journal of the International Society of Sports Nutrition. https://doi.org/10.1186/s12970-020-00383-4
Guo, W., & Wang, S. (2024). Physiological and performance adaptations to beta alanine supplementation and short sprint interval training in volleyball players. Scientific Reports, 14. https://doi.org/10.1038/s41598-024-67974-y
Hobson, R., Saunders, B., Ball, G., Harris, R., & Sale, C. (2012). Effects of β-alanine supplementation on exercise performance: a meta-analysis. Amino Acids, 43, 25–37. https://doi.org/10.1007/s00726-011-1200-z
Hudson, T. (2010). D-ribose in Chronic Fatigue Syndrome, Fibromyalgia, and Cardiac Disease.
Inacio, P., Gomes, Y., De Aguiar, A., Lopes-Martins, P., Aimbire, F., Leonardo, P., Filho, A., & Lopes-Martins, R. (2024). The Effects of Collagen Peptides as a Dietary Supplement on Muscle Damage Recovery and Fatigue Responses: An Integrative Review. Nutrients, 16. https://doi.org/10.3390/nu16193403
Jagim, A., Wright, G., Brice, A., & Doberstein, S. (2013). Effects of Beta-Alanine Supplementation on Sprint Endurance. Journal of Strength and Conditioning Research, 27, 526–532. https://doi.org/10.1519/jsc.0b013e318256bedc
Jagodowski, P., Gawlik, Ł., Szpyra, J., & Banaszek, A. (2024). Creatine supplementation in sport and medicine - a review of recent reports. Quality in Sport. https://doi.org/10.12775/qs.2024.16.52680
Jayawardena, R., Weerasinghe, K., Sooriyaarachchi, P., & Hills, A. (2023). Effect of the beta-alanine supplementation in sports: an umbrella review of systematic reviews and meta-analyses. Medicina dello Sport. https://doi.org/10.23736/s0025-7826.23.04276-x
Jerger, S., Centner, C., Lauber, B., Seynnes, O., Friedrich, T., Lolli, D., Gollhofer, A., & König, D. (2023). Specific collagen peptides increase adaptions of patellar tendon morphology following 14-weeks of high-load resistance training: A randomized-controlled trial. European Journal of Sport Science, 23, 2329–2339. https://doi.org/10.1080/17461391.2023.2232758
Jerger, S., Centner, C., Lauber, B., Seynnes, O., Sohnius, T., Jendricke, P., Oesser, S., Gollhofer, A., & König, D. (2022). Effects of specific collagen peptide supplementation combined with resistance training on Achilles tendon properties. Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports, 32, 1131–1141. https://doi.org/10.1111/sms.14164
Jerger, S., Jendricke, P., Centner, C., Bischof, K., Kohl, J., Keller, S., Gollhofer, A., & König, D. (2023). Effects of Specific Bioactive Collagen Peptides in Combination with Concurrent Training on Running Performance and Indicators of Endurance Capacity in Men: A Randomized Controlled Trial. Sports Medicine - Open, 9. https://doi.org/10.1186/s40798-023-00654-9
Kawecka, W., Zalewski, P., Wróblewski, W., Biłogras, J., Borowska, M., & Wróblewski, J. (2024). Creatine supplementation: facts and myths. Quality in Sport. https://doi.org/10.12775/qs.2024.22.54338
Kerksick, C., Rasmussen, C., Bowden, R., Leutholtz, B., Harvey, T., Earnest, C., Greenwood, M., Almada, A., & Kreider, R. (2005). Effects of ribose supplementation prior to and during intense exercise on anaerobic capacity and metabolic markers. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 15(6), 653–664. https://doi.org/10.1123/ijsnem.15.6.653
Khatri, M., Naughton, R., Clifford, T., Harper, L., & Corr, L. (2021). The effects of collagen peptide supplementation on body composition, collagen synthesis, and recovery from joint injury and exercise: a systematic review. Amino Acids, 53, 1493–1506. https://doi.org/10.1007/s00726-021-03072-x
Kirmse, M., Hein, V., Schäfer, R., & Platen, P. (2024). Collagen Peptide Supplementation and Musculoskeletal Performance: A Systematic Review and Meta-Analysis. German Journal of Sports Medicine. https://doi.org/10.5960/dzsm.2024.605
Kirmse, M., Lottmann, T., Volk, N., De Marées, M., Holwerda, A., Van Loon, L., & Platen, P. (2024). Collagen Peptide Supplementation during Training Does Not Further Increase Connective Tissue Protein Synthesis Rates. Medicine & Science in Sports & Exercise, 56, 2296–2304. https://doi.org/10.1249/mss.0000000000003519
Kreider, R. (2003). Effects of creatine supplementation on performance and training adaptations. Molecular and Cellular Biochemistry, 244, 89–94. https://doi.org/10.1023/a:1022465203458
Kreider, R., Kalman, D., Antonio, J., Ziegenfuss, T., Wildman, R., Collins, R., Candow, D., Kleiner, S., Almada, A., & Lopez, H. (2017). International Society of Sports Nutrition position stand: safety and efficacy of creatine supplementation in exercise, sport, and medicine. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 14. https://doi.org/10.1186/s12970-017-0173-z
Kreider, R., Melton, C., Greenwood, M., Rasmussen, C., Lundberg, J., Earnest, C., & Almada, A. (2003). Effects of oral D-ribose supplementation on anaerobic capacity and selected metabolic markers in healthy males. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 13(1), 76–86. https://doi.org/10.1123/ijsnem.13.1.76
Krueger, K., Rahman, F., Shen, Q., Vacek, J., Hiebert, J., & Pierce, J. (2021). Mitochondrial bioenergetics and D-ribose in HFpEF: a brief narrative review. Annals of Translational Medicine, 9. https://doi.org/10.21037/atm-21-2291
Kurtz, J. A., VanDusseldorp, T. A., Doyle, J., & Otis, J. (2021). Taurine in sports and exercise. Journal of the International Society of Sports Nutrition. https://doi.org/10.1186/s12970-021-00438-0
Kuwaba, K., Kusubata, M., Taga, Y., Igarashi, H., Nakazato, K., & Mizuno, K. (2023). Dietary collagen peptides alleviate exercise-induced muscle soreness in healthy middle-aged males: a randomized double-blinded crossover clinical trial. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 20. https://doi.org/10.1080/15502783.2023.2206392
Kviatkovsky, S., Hickner, R., & Ormsbee, M. (2022). Collagen peptide supplementation for pain and function: is it effective?. Current Opinion in Clinical Nutrition and Metabolic Care, 25, 401–406. https://doi.org/10.1097/mco.0000000000000870
Kviatkovsky, S., Hickner, R., Cabre, H., Small, S., & Ormsbee, M. (2023). Collagen peptides supplementation improves function, pain, and physical and mental outcomes in active adults. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 20. https://doi.org/10.1080/15502783.2023.2243252
Lee, Y., Shin, K., Kim, K., Kim, Y., & Woo, J. (2011). The Effects of D-Ribose Supplementation on the Production of Blood Fatigue Factors after Maximal Intensity Exercise. Journal of Life Science, 21, 729–733. https://doi.org/10.5352/jls.2011.21.5.729
Li, S., Wang, J., Xiao, Y., Zhang, L., Fang, J., Yang, N., Zhang, Z., Nasser, M., & Qin, H. (2021). D-ribose: Potential clinical applications in congestive heart failure and diabetes, and its complications (Review). Experimental and Therapeutic Medicine, 21. https://doi.org/10.3892/etm.2021.9927
López-Torres, O., Rodríguez-Longobardo, C., Capel-Escoriza, R., & Fernández-Elías, V. (2022). Ergogenic Aids to Improve Physical Performance in Female Athletes: A Systematic Review with Meta-Analysis. Nutrients. https://doi.org/10.3390/nu14040816
Marko, D., Snarr, R., Bahenský, P., Bunc, V., Krajcigr, M., & Malý, T. (2025). Beta-alanine supplementation improves time to exhaustion, but not aerobic capacity, in competitive middle- and long-distance runners. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 22. https://doi.org/10.1080/15502783.2025.2521336
Mayo, J., Blanton, M., Taylor, J., & Hickey, M. (2004). Effects of D-Ribose Supplementation on Anaerobic Exercise Performance. Medicine and Science in Sports and Exercise, 36. https://doi.org/10.1097/00005768-200405001-00820
McCarthy, D. G., Bone, J., Fong, M., Pinckaers, P. J. M., Bostad, W., Richards, D. L., van Loon, L. V., & Gibala, M. (2023). Acute Ketone Monoester Supplementation Impairs 20-min Time-Trial Performance in Trained Cyclists: A Randomized, Crossover Trial. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism. https://doi.org/10.1123/ijsnem.2022-0193
Mielgo-Ayuso, J., Calleja-González, J., Marqués-Jiménez, D., Caballero-García, A., Córdova, A., & Fernández-Lázaro, D. (2019). Effects of Creatine Supplementation on Athletic Performance in Soccer Players: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients, 11. https://doi.org/10.3390/nu11040757
Milioni, F., De Poli, R., Saunders, B., Gualano, B., Da Rocha, A., Da Silva, A., Muller, P., & Zagatto, A. (2019). The effect of β-alanine supplementation during high-intensity interval training on repeated sprint ability performance and neuromuscular fatigue. Journal of Applied Physiology. https://doi.org/10.1152/japplphysiol.00321.2019
Miraftabi, H., Berjisian, E., Dizicheh, M., Naderi, A., Bodaghi, M., Koozehchian, M., Shabkhiz, F., & López-Samanés, Á. (2025). High-dose beta-alanine supplementation for two weeks did not enhance intermittent endurance or sprint performance in trained futsal players. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 22. https://doi.org/10.1080/15502783.2025.2564245
Miyamoto, N., Ishihara, K., Oshima, T., Kawai, M., Oritani, Y., & Iemoto, N. (2025). Collagen Peptide Supplementation Enhances Muscle-Tendon Stiffness and Explosive Strength: A 16-Week Randomized Controlled Trial. Medicine and Science in Sports and Exercise. https://doi.org/10.1249/mss.0000000000003814
Navarro, P., González-Díaz, C., Pérez, R., Gil-Izquierdo, Á., García, C., Giménez-Monzó, D., Perales, A., & Sanz, J. (2025). Ergogenic and Physiological Effects of Sports Supplements: Implications for Advertising and Consumer Information. Nutrients, 17. https://doi.org/10.3390/nu17162706
Oertzen-Hagemann, V., Kirmse, M., Eggers, B., Pfeiffer, K., Marcus, K., De Marées, M., & Platen, P. (2019). Effects of 12 Weeks of Hypertrophy Resistance Exercise Training Combined with Collagen Peptide Supplementation on the Skeletal Muscle Proteome in Recreationally Active Men. Nutrients, 11. https://doi.org/10.3390/nu11051072
Ojeda, Á., Cerda, C., Salvatierra, M., Barahona-Fuentes, G., & Aguilera, C. (2020). Effects of Beta-Alanine Supplementation on Physical Performance in Aerobic–Anaerobic Transition Zones: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients, 12. https://doi.org/10.3390/nu12092490
Okoren, L., & Magkos, F. (2023). Physiological Characteristics, Dietary Intake, and Supplement Use in Sport Climbing. Current Nutrition Reports, 1–9. https://doi.org/10.1007/s13668-023-00511-x
Pacanowska, M., Blecharczyk, M., Zydlewski, I., Mrozek, M., Nowik, A., Sękulski, M., Kosiński, M., & Jakubiec, P. (2025). How Does Creatine Supplementation Affect Physical Performance and Muscle Recovery? - A Literature Review of Its Effects, Mechanisms of Action, Safety and Side Effects. Quality in Sport. https://doi.org/10.12775/qs.2025.39.59114
Paiva, A. K. F., Oliveira, E. P., Mancini, L., Paoli, A., & Mota, J. F. (2022). Effects of probiotic supplementation on performance of resistance and aerobic exercises: a systematic review. Nutrition Reviews. https://doi.org/10.1093/nutrit/nuab074
Pauly, D., & Pepine, C. (2000). D-Ribose as a Supplement for Cardiac Energy Metabolism. Journal of Cardiovascular Pharmacology and Therapeutics, 5, 249–258. https://doi.org/10.1054/jcpt.2000.18011
Peoples, G., Parker, S., Craddock, J., Groeneveld, T., & Anthony, R. (2018). Rock climbers' self-reported dietary behaviours and nutritional supplement use in the context of climbing performance.
Perim, P., Gobbi, N., Duarte, B., De Oliveira, L., Costa, L., Sale, C., Gualano, B., Dolan, E., & Saunders, B. (2021). Beta-alanine did not improve high-intensity performance throughout simulated road cycling. European Journal of Sport Science, 22, 1240–1249. https://doi.org/10.1080/17461391.2021.1940304
Pope, H., Davis, M., Delgado-Charro, M., Peacock, O., Gonzalez, J., & Betts, J. (2023). Phosphate Loading Does not Improve 30-km Cycling Time-Trial Performance in Trained Cyclists. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism. https://doi.org/10.1123/ijsnem.2022-0191
Potter, J., Hodgson, C., Broadhurst, M., Howell, L., Gilbert, J., Willems, M., & Perkins, I. (2019). Effects of New Zealand blackcurrant extract on sport climbing performance. European Journal of Applied Physiology, 120, 67–75. https://doi.org/10.1007/s00421-019-04226-2
Potter, J., Perkins, I., Hodgson, C., & Willems, M. (2020). Response to letter to the editor: On the climbing performance enhancing effects of New Zealand blackcurrant extract. European Journal of Applied Physiology, 120, 1473–1474. https://doi.org/10.1007/s00421-020-04349-x
Praet, S., Purdam, C., Welvaert, M., Vlahovich, N., Lovell, G., Burke, L., Gaida, J., Manzanero, S., Hughes, D., & Waddington, G. (2019). Oral Supplementation of Specific Collagen Peptides Combined with Calf-Strengthening Exercises Enhances Function and Reduces Pain in Achilles Tendinopathy Patients. Nutrients, 11. https://doi.org/10.3390/nu11010076
Prowting, J., Bemben, D., Black, C., Day, E., & Campbell, J. (2020). Effects of Collagen Peptides on Recovery Following Eccentric Exercise in Resistance-Trained Males-A Pilot Study. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 1–8. https://doi.org/10.1123/ijsnem.2020-0149
Ribeiro, R., Duarte, B., Da Silva, A., Ramos, G., Picanço, A., Penna, E., Coswig, V., Barbalho, M., Gentil, P., Gualano, B., & Saunders, B. (2020). Short-Duration Beta-Alanine Supplementation Did Not Prevent the Detrimental Effects of an Intense Preparatory Period on Exercise Capacity in Top-Level Female Footballers. Frontiers in Nutrition, 7. https://doi.org/10.3389/fnut.2020.00043
Robberechts, R., Poffé, C., Ampe, N., Bogaerts, S., & Hespel, P. (2023). Partly Substituting Whey for Collagen Peptide Supplementation Improves Neither Indices of Muscle Damage Nor Recovery of Functional Capacity During Eccentric Exercise Training in Fit Males. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 1–10. https://doi.org/10.1123/ijsnem.2023-0070
Rosas, F., Ramirez-Campillo, R., Martínez, C., Caniuqueo, A., Cañas-Jamet, R., McCrudden, E., Meylan, C., Moran, J., Nakamura, F., Pereira, L., Loturco, I., Diaz, D., & Izquierdo, M. (2017). Effects of Plyometric Training and Beta-Alanine Supplementation on Maximal-Intensity Exercise and Endurance in Female Soccer Players. Journal of Human Kinetics, 58, 99–109. https://doi.org/10.1515/hukin-2017-0072
Ruiz-López, A., Montalvo-Alonso, J. J., Martín-Rivas, I., Val-Manzano, M. D., Ferragut, C., Valadés, D., Barrios-Egea, M., Gonzalo-Encabo, P., & Pérez-López, A. (2026). Effects of Acute and Moderate Caffeine Doses on Sport Climbing Performance: A Randomized Controlled Trial. Nutrients. https://doi.org/10.3390/nu18010123
Santibañez-Gutierrez, A., Fernández-Landa, J., Calleja-González, J., Delextrat, A., & Mielgo-Ayuso, J. (2022). Effects of Probiotic Supplementation on Exercise with Predominance of Aerobic Metabolism in Trained Population: A Systematic Review, Meta-Analysis and Meta-Regression. Nutrients. https://doi.org/10.3390/nu14030622
Sas-Nowosielski, K., Wyciślik, J., & Kaczka, P. (2021). Beta-Alanine Supplementation and Sport Climbing Performance. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18. https://doi.org/10.3390/ijerph18105370
Saunders, B., Elliott-Sale, K., Artioli, G., Swinton, P., Dolan, E., Roschel, H., Sale, C., & Gualano, B. (2016). β-alanine supplementation to improve exercise capacity and performance: a systematic review and meta-analysis. British Journal of Sports Medicine, 51, 658–669. https://doi.org/10.1136/bjsports-2016-096396
Seifert, J., Brumet, A., & St. Cyr, J. (2017). The influence of D-ribose ingestion and fitness level on performance and recovery. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 14. https://doi.org/10.1186/s12970-017-0205-8
Shaw, G., Lee-Barthel, A., Ross, M., Wang, B., & Baar, K. (2016). Vitamin C-enriched gelatin supplementation before intermittent activity augments collagen synthesis. The American Journal of Clinical Nutrition, 105(1), 136–143. https://doi.org/10.3945/ajcn.116.138594
Smith, C., Harty, P., Stecker, R., & Kerksick, C. (2019). A Pilot Study to Examine the Impact of Beta-Alanine Supplementation on Anaerobic Exercise Performance in Collegiate Rugby Athletes. Sports, 7. https://doi.org/10.3390/sports7110231
Sobiński, A., Czerwonka, M., Kościuszko, Z., Kurza, K., Ciraolo, S., Podolec, J., Kulczycka-Rowicka, A., Lesiczka-Fedoryj, K., Wojda, J., & Walczak, A. (2025). The Impact of Creatine Supplementation on Physical Performance, Cognitive Functions, and Safety – A Literature Review. Quality in Sport. https://doi.org/10.12775/qs.2025.58.58256
Southward, K., Rutherfurd-Markwick, K., & Ali, A. (2018). The Effect of Acute Caffeine Ingestion on Endurance Performance: A Systematic Review and Meta–Analysis. Sports Medicine. https://doi.org/10.1007/s40279-018-0939-8
Sweeney, K., Wright, G., Brice, G., & Doberstein, S. (2010). The effect of beta-alanine supplementation on power performance during repeated sprint activity. Journal of Strength and Conditioning Research, 24(1), 79–87. https://doi.org/10.1519/jsc.0b013e3181c63bd5
Tai, Y., Zhang, Z., Liu, Z., Li, X., Yang, Z., Wang, Z., An, L., & Su, Y. (2024). D-ribose metabolic disorder and diabetes mellitus. Molecular Biology Reports, 51. https://doi.org/10.1007/s11033-023-09076-y
Tam, R., Mitchell, L., & Forsyth, A. (2025). Does Creatine Supplementation Enhance Performance in Active Females? A Systematic Review. Nutrients, 17. https://doi.org/10.3390/nu17020238
Tomczyk, A., Kożuchowska, K., Pilarz, D., Kwiatkowski, F., Olkowski, M., Jarosz, K., & Wydrych, A. (2025). From strength to cognition: The expanding role of creatine supplementation in health and disease. Polish Journal of Public Health. https://doi.org/10.12923/2083-4829/2025-0008
Valiño-Marques, A., Lamas, A., Miranda, J., Cepeda, A., & Regal, P. (2024). Nutritional Ergogenic Aids in Cycling: A Systematic Review. Nutrients, 16. https://doi.org/10.3390/nu16111768
Vicente-Salar, N., Fuster-Muñoz, E., & Martínez-Rodríguez, A. (2022). Nutritional Ergogenic Aids in Combat Sports: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients, 14. https://doi.org/10.3390/nu14132588
Wang, C., Fang, C., Lee, Y., Yang, M., & Chan, K. (2018). Effects of 4-Week Creatine Supplementation Combined with Complex Training on Muscle Damage and Sport Performance. Nutrients, 10. https://doi.org/10.3390/nu10111640
Wax, B., Kerksick, C., Jagim, A., Mayo, J., Lyons, B., & Kreider, R. (2021). Creatine for Exercise and Sports Performance, with Recovery Considerations for Healthy Populations. Nutrients, 13. https://doi.org/10.3390/nu13061915
Willems, M. E. T., Blacker, S., Montanari, S., & Cook, M. (2024). Anthocyanin-Rich Blackcurrant Supplementation as a Nutraceutical Ergogenic Aid for Exercise Performance and Recovery: A Narrative Review. Current Developments in Nutrition. https://doi.org/10.1016/j.cdnut.2024.102118
Wong, O., Marshall, K., Sicova, M., Guest, N. S., Garcı́a-Bailo, B., & El-Sohemy, A. (2021). CYP1A2 Genotype Modifies the Effects of Caffeine Compared With Placebo on Muscle Strength in Competitive Male Athletes. International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism. https://doi.org/10.1123/ijsnem.2020-0395
Wu, S., Chen, K., Hsu, C., Chen, H., Chen, J., Yu, S., & Shiu, Y. (2022). Creatine Supplementation for Muscle Growth: A Scoping Review of Randomized Clinical Trials from 2012 to 2021. Nutrients, 14. https://doi.org/10.3390/nu14061255
Wu, X. (2024). Research Progress of Creatine Sports Nutrition Supplements on Improving the Physical Fitness of Athletes. International Journal of Public Health and Medical Research. https://doi.org/10.62051/ijphmr.v1n3.03
Xue, Y., Shamp, T., Gowda, G., Crabtree, M., Bagchi, D., & Raftery, D. (2022). A Combination of Nicotinamide and D-Ribose (RiaGev) Is Safe and Effective to Increase NAD+ Metabolome in Healthy Middle-Aged Adults: A Randomized, Triple-Blind, Placebo-Controlled, Cross-Over Pilot Clinical Trial. Nutrients, 14. https://doi.org/10.3390/nu14112219
Zdzieblik, D., Brame, J., Oesser, S., Gollhofer, A., & König, D. (2021). The Influence of Specific Bioactive Collagen Peptides on Knee Joint Discomfort in Young Physically Active Adults: A Randomized Controlled Trial. Nutrients, 13. https://doi.org/10.3390/nu13020523
Zhang, Z., Tai, Y., Liu, Z., Pu, Y., An, L., Li, X., Li, L., Wang, Y., Yang, Z., Duan, C., Hou, K., Zhang, Q., Ren, F., & Su, Y. (2023). Effects of d-ribose on human erythrocytes: Non-enzymatic glycation of hemoglobin, eryptosis, oxidative stress and energy metabolism. Blood Cells, Molecules & Diseases, 99, 102725. https://doi.org/10.1016/j.bcmd.2023.102725
Megjegyzések
Megjegyzés küldése