Business Evolution

  A tudomány és a művészet összekapcsolása, a köztük lévő mély, de sokszor nem látott összefonódás mindig is érdekelt, sokat gondolkodom ezeken. Bár Shakespeare nem a kedvenc írom, művei idejétmúltnak tűnhetnek, de csak ha felszínesen közelítünk hozzájuk. A mélyebb tartalmak időt és energiát igényelnek. Most egy más oldalról, a korabeli halál és orvoslás szempontjából egy kis összefoglalót készítettem a művei által inspirálva. William Shakespeare a történelem egyik legnagyobb írója, művei több mint négy évszázada szórakoztatják és gondolkodtatják el a közönséget. Bár gyakran a költői nyelvezet és az emberi lélek mély ismerőjeként hivatkozunk rá, azonban a Bárd egy másik területen is szakértőnek bizonyult: a halál ábrázolásában. Shakespeare egy olyan korban élt, amikor az élet rövid volt, a halál pedig mindennapos és gyakran nyilvános esemény, a járványok, a nyilvános kivégzések, a háborúk és a korlátozott orvosi tudás miatt a halál állandó kísérője volt az Erzsébet- és Jakab-ko...

  A tudományos fantasztikus filmek gyakran bele esnek abba a csapdába, hogy nem eléggé elrugaszkodottak a Földi valóságtól, az élőlények nagyon hasonlóak a most és valaha élt ténylegesen megjelent formákra, és viselkedésük is behatárolt. Ez nem pusztán képzelőerő hiánya miatt létező jelenség, hanem egy biológiai vita központjában elhelyezhető filozófiai vita központi kérdése is. Amikor az életre gondolunk, gyakran a Földön tapasztalható biológiai sokféleség kápráztat el minket: a színpompás madarak, a földöntúli mélytengeri szörnyetegek, a mikroszkopikus tekergőző baktériumok, és az emberek végtelen variációja. A biológia története során sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az élet ezen formái a véletlenek, a „történelmi esetlegességek” eredményei. Ha újraindítanánk az evolúció „szalagját”, a ma ismert élővilág talán teljesen másképp nézne ki, és miért ne? De mennyire lenne más, ugyanúgy két lábú, intelligens lények jelenének meg, nagy fejekkel vagy inkább négylábúak ...

  Be kell valljam, hogy soha nem hittem a tehetségben, az azonnal megjelenő kiemelkedő bármiben is. A kemény és alapos felkészültséget, a hosszú és kitartó munkát, a befektetett energiát szerintem semmiféle tehetségnek nevezett jelenség nem képes felülmúlni. Ugyanígy hittem abban is, hogy legalább 10.000 óra gyakorlás szükséges ahhoz, hogy valamiben, sportban, művészetben kiemelkedő eredményt érjünk el. Most már kezdem ezeket a dolgokat kissé komplexebbnek látni, és kezd a nézőpontom kissé elmozdulni. Erről a kis mozdulatról írtam egy összegzést, mik azok, amik megingatták azokat. A sporttudomány egyik legrégebbi és legvitatottabb kérdése az öröklés és a környezet – a „nature vs. nurture” – szerepe a kivételes sportteljesítményekben. A 2007-es oszakai atlétikai világbajnokság férfi magasugró döntője tökéletes esettanulmányt szolgáltatott erre a dilemmára. Az egyik oldalon Stefan Holm állt, a svéd magasugró, aki két évtizeden át megszállottan edzett, gyermekkorától kezdv...

  Képzeljük el a következőt: fáj a hasunk, kapar a torkunk, és általános levertség lesz úrrá rajtunk. Mit teszünk mi, az evolúció csúcsragadozói? Beveszünk egy fehér, kerek pirulát, amit egy laboratóriumban fejlesztettek ki, bekuckózunk a takaró alá, és buta sorozatokat nézünk, amíg a munkahelyünkön valaki más megcsinálja helyettünk az Excelt.   De mi történik a vadonban, ha beáll a krízis? Ott nincs táppénz, nincs háziorvosi ügyelet, és a „pihenés” gyakran egyet jelent azzal, hogy valaki más vacsorájává válunk. Gondolom nincs sok elképzelésünk arról, hogy mit csinál egy beteg kakadu, vagy egy köhögő gyík a természetben? De ne hogy azt higgyük, hogy az állatok a betegségek passzív áldozatai, akik sorsukat a véletlenre és az immunrendszerükre bízzák. Kiderült, hogy az erdők, mezők és óceánok lakói nemcsak hypochonderek, hanem meglepően kompetens orvosok, gyógyszerészek, sőt, sebészek is. Hart (1990) óta tudjuk, hogy az állati egészségügy öt pilléren nyugszik, amelyek ...