Ugrás a fő tartalomra

The Physics of Creativity: From Atoms to Innovations

 

Van egy személyes hírem: két év csendes kutatás, és írás után megjelent az új könyvem. Az első könyvem után nem gondoltam arra, hogy lesz következő, de ahogy valaki megjegyezte, hogy ha nem találsz érdekes és átfogó témákat feldolgozó ismeretterjesztő könyveket egy témában, akkor neked kell megírnod. Ez most az az eset.

The Physics of Creativity: From Atoms to Innovations egy makacs megfigyelésből indult: amikor valami „zseniálisnak” tűnik, a háttérben gyakran összeszerelés, rekombináció van – ismert darabok új rendje, majd sok iteráció, amíg tényleg működni kezd. Az univerzum a rekombináció és szelekció logikájával termel újdonságot – kémiai kötésekben, evolúcióban, ötletekben és cégekben is. Ha ezt a mintázatot meglátod, a kreativitás kevésbé misztikus, és sokkal inkább tanulható: gazdagabb „alkatrészraktár”, több próbálkozás, jobb szelekció

Ez igaz technológiára, biológiára, tudományra… és a hétköznapi problémáinkra is. Erről már írtam egy szép összefoglaló esszét már:

https://uzletievolucio.blogspot.com/2025/07/az-univerzum-nem-alkot-csak-ujrarendez.html

A téma annyira szerteágazó, hogy érdemesnek találtam mélyebben és részletesebben is utánajárni a jelenségnek és ennek eredménye mostani művem.

Ha valaha azért akadtál el, mert „vártad az eredeti ötletet”, ezt a könyvet egyfajta engedélyként írtam: építs jobb ötletkészletet, próbálj több kombinációt, és válogass kíméletlenül abból, ami életképes, ami már ott van a környezetedben.

https://www.amazon.com/Physics-Creativity-Atoms-Innovations-ebook/dp/B0GGWXTWVY/ref=sr_1_1?crid=3QEYRWPZD3TQB&dib=eyJ2IjoiMSJ9.cBvk0LTPW6VZvWiN7VUmxpoPzmN5459lpQ9CQ5g-QSCqVqjodh1T9mT7mxpBH9mKlzEPp2i7vpBS-AZMN1jYvK3Pew1T4laTHxuvQskEqvk.k_hhbvQi0Q_QekctJzM39lulUz5leFXx4SF8VQDrVBg&dib_tag=se&keywords=richard+kocsis&qid=1769405606&sprefix=richard+kocsis%2Caps%2C251&sr=8-1

I have a deeply personal piece of news: after two years of quiet research and writing, my new book has been published. After my first book, I didn’t think there would be a second—but as someone once remarked, if you can’t find popular-science books in a field that tackle interesting, comprehensive topics, then you have to write them yourself. This is one of those cases.

The Physics of Creativity: From Atoms to Innovations began with a stubborn observation: when something looks “genius,” what’s happening in the background is often assembly and recombination—familiar parts arranged in a new order, followed by many iterations until it truly works. The universe generates novelty through the logic of recombination and selection—in chemical bonds, in evolution, in ideas, and in companies as well. Once you see this pattern, creativity becomes less mystical and far more learnable: a richer “parts inventory,” more attempts, and better selection.

This holds true for technology, biology, science… and our everyday problems, too. I already wrote a solid summary essay about this:

https://uzletievolucio.blogspot.com/2025/07/az-univerzum-nem-alkot-csak-ujrarendez.html

The topic is so wide-ranging that I felt it was worth exploring the phenomenon more deeply and in greater detail—and the result is my current work.

If you’ve ever been stuck because you were “waiting for the original idea,” I wrote this book as a kind of permission slip: build a better idea toolkit, try more combinations, and select ruthlessly from what’s viable—what’s already present in your environment.

https://www.amazon.com/Physics-Creativity-Atoms-Innovations-ebook/dp/B0GGWXTWVY/ref=sr_1_1?crid=3QEYRWPZD3TQB&dib=eyJ2IjoiMSJ9.cBvk0LTPW6VZvWiN7VUmxpoPzmN5459lpQ9CQ5g-QSCqVqjodh1T9mT7mxpBH9mKlzEPp2i7vpBS-AZMN1jYvK3Pew1T4laTHxuvQskEqvk.k_hhbvQi0Q_QekctJzM39lulUz5leFXx4SF8VQDrVBg&dib_tag=se&keywords=richard+kocsis&qid=1769405606&sprefix=richard+kocsis%2Caps%2C251&sr=8-1

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi segít valójában a falon? A mászásban használt táplálék kiegészítők valós hatása

Egy mászó áll a projektje alatt, és mielőtt valami nagyon ősi dologba kezdene, előtte valami nagyon modernet csinál. Megigazítja a tape-et az ujjain, lekeféli az első fogást, fejben végigfuttatja a mozgás szekvenciát, iszik egy kortyot a shakerből, jobb esetben a vízből, ritkábban lenyel egy kapszulát, gyakrabban megissza a kávéját, aztán fellép a falra.  Ma ez már teljesen ismerős jelenet sokak számára. Kívülről a mászás még mindig a szikáról, a bőrünkről, a gravitációról, a félelemről és az emberi test elképesztő finom mozgásáról szól.  De erre a régi drámára ráépült egy újabb, pici réteg: porok, kivonatok, aminosavak, stimulánsok, regenerációs formulák, és egy egész iparág, amely ugyanazt az ígéretet ismétli, mint több más sportnágnál már sikeresen megtette: egy kicsivel erősebb, állóképesebb, fókuszáltabb, kevésbé fáradó mászóvá válhatsz, ha….  Az első probléma az, hogy a mászás nem különösebben engedelmes sportág, amikor ezt az ígéretet tudományosan komolyan próbálju...

Hogyan rak össze ma egy mászó saját edzéstervet AI-jal, YouTube-bal és józan kritikával?

A saját edzésterv ma már nem úgy születik, hogy az ember leül egy papírral, elővesz két régi magazin cikket, és ösztönből, memóriából leírja: „hétfőn ujjerő, szerdán állóképesség”. Legalábbis nem feltétlenül így kellene.  A mai világban egy edzésterv inkább hasonlít egy kis kutatási projektre, ami forráskutatásból, célokból, elemzésekből és kísérletekből áll. Főleg akkor, ha az ember nem általánosságban akar „jobban edzeni”, hanem pontos, konkrét célja van ezzel: például 50 évesen, 30 év mászó múlttal, sziklamászáshoz fejleszteni az ujjerőt . Én is így indultam el, nem azzal kezdtem, hogy kerestem egy látványos YouTube-videót, amely megígéri, hogy „30 nap alatt brutális ujjerőd lesz”. Nincs is ilyen. Először a célt tisztáztam, nem általános kondíciót akartam növelni, nem több húzódzkodást, nem testépítő alkarokat.  A kérdés az volt: milyen ujj- és fogáserő-fejlesztésnek van értelme sziklamászásban, az én életkoromban, az én edzés múltammal, az én sérülés kockázatommal? Ez már ...

A modern munka, túlmunka világa és út egy ősi, élhetőbb világ felé

  A "munka" szavunknak több különböző jelentése létezik. Az egyik fáradtságot jelenthet, ami kellemetlen tevékenységgel járhat együtt.   Vagy jelenthet bármilyen más tevékenységet, amely valami hasznosat ér el, függetlenül attól, hogy a tevékenység kellemes-e vagy sem. Mindkét jelentésre ugyanazt a szót használjuk, mert kulturális szempontból a két jelentés gyakran átfedi egymást. Jelentős mértékben úgy tekintünk az életre, mint egy kellemetlen munkára, ami szükséges a kívánatos céljaink elérése érdekében. Keményen dolgozunk az iskolában, hogy oktatást (vagy diplomát) szerezzünk; fáradozunk egy munkahelyen, hogy pénzt szerezünk, és akár edzőteremben is fáradozhatunk (edzhet), hogy jobb izomtónust érjünk el.   Néha élvezzük a munkát az iskolában, a munkahelyünkön vagy az edzőteremben – és szerencsésnek tartjuk magunkat, amikor ezt tesszük –, de a domináns mentális definíciónk szerint a munka fáradságos , amit csak azért csinálunk, mert muszáj, vagy mert meghozz...