Ugrás a fő tartalomra

The Physics of Creativity: From Atoms to Innovations

 

Van egy személyes hírem: két év csendes kutatás, és írás után megjelent az új könyvem. Az első könyvem után nem gondoltam arra, hogy lesz következő, de ahogy valaki megjegyezte, hogy ha nem találsz érdekes és átfogó témákat feldolgozó ismeretterjesztő könyveket egy témában, akkor neked kell megírnod. Ez most az az eset.

The Physics of Creativity: From Atoms to Innovations egy makacs megfigyelésből indult: amikor valami „zseniálisnak” tűnik, a háttérben gyakran összeszerelés, rekombináció van – ismert darabok új rendje, majd sok iteráció, amíg tényleg működni kezd. Az univerzum a rekombináció és szelekció logikájával termel újdonságot – kémiai kötésekben, evolúcióban, ötletekben és cégekben is. Ha ezt a mintázatot meglátod, a kreativitás kevésbé misztikus, és sokkal inkább tanulható: gazdagabb „alkatrészraktár”, több próbálkozás, jobb szelekció

Ez igaz technológiára, biológiára, tudományra… és a hétköznapi problémáinkra is. Erről már írtam egy szép összefoglaló esszét már:

https://uzletievolucio.blogspot.com/2025/07/az-univerzum-nem-alkot-csak-ujrarendez.html

A téma annyira szerteágazó, hogy érdemesnek találtam mélyebben és részletesebben is utánajárni a jelenségnek és ennek eredménye mostani művem.

Ha valaha azért akadtál el, mert „vártad az eredeti ötletet”, ezt a könyvet egyfajta engedélyként írtam: építs jobb ötletkészletet, próbálj több kombinációt, és válogass kíméletlenül abból, ami életképes, ami már ott van a környezetedben.

https://www.amazon.com/Physics-Creativity-Atoms-Innovations-ebook/dp/B0GGWXTWVY/ref=sr_1_1?crid=3QEYRWPZD3TQB&dib=eyJ2IjoiMSJ9.cBvk0LTPW6VZvWiN7VUmxpoPzmN5459lpQ9CQ5g-QSCqVqjodh1T9mT7mxpBH9mKlzEPp2i7vpBS-AZMN1jYvK3Pew1T4laTHxuvQskEqvk.k_hhbvQi0Q_QekctJzM39lulUz5leFXx4SF8VQDrVBg&dib_tag=se&keywords=richard+kocsis&qid=1769405606&sprefix=richard+kocsis%2Caps%2C251&sr=8-1

I have a deeply personal piece of news: after two years of quiet research and writing, my new book has been published. After my first book, I didn’t think there would be a second—but as someone once remarked, if you can’t find popular-science books in a field that tackle interesting, comprehensive topics, then you have to write them yourself. This is one of those cases.

The Physics of Creativity: From Atoms to Innovations began with a stubborn observation: when something looks “genius,” what’s happening in the background is often assembly and recombination—familiar parts arranged in a new order, followed by many iterations until it truly works. The universe generates novelty through the logic of recombination and selection—in chemical bonds, in evolution, in ideas, and in companies as well. Once you see this pattern, creativity becomes less mystical and far more learnable: a richer “parts inventory,” more attempts, and better selection.

This holds true for technology, biology, science… and our everyday problems, too. I already wrote a solid summary essay about this:

https://uzletievolucio.blogspot.com/2025/07/az-univerzum-nem-alkot-csak-ujrarendez.html

The topic is so wide-ranging that I felt it was worth exploring the phenomenon more deeply and in greater detail—and the result is my current work.

If you’ve ever been stuck because you were “waiting for the original idea,” I wrote this book as a kind of permission slip: build a better idea toolkit, try more combinations, and select ruthlessly from what’s viable—what’s already present in your environment.

https://www.amazon.com/Physics-Creativity-Atoms-Innovations-ebook/dp/B0GGWXTWVY/ref=sr_1_1?crid=3QEYRWPZD3TQB&dib=eyJ2IjoiMSJ9.cBvk0LTPW6VZvWiN7VUmxpoPzmN5459lpQ9CQ5g-QSCqVqjodh1T9mT7mxpBH9mKlzEPp2i7vpBS-AZMN1jYvK3Pew1T4laTHxuvQskEqvk.k_hhbvQi0Q_QekctJzM39lulUz5leFXx4SF8VQDrVBg&dib_tag=se&keywords=richard+kocsis&qid=1769405606&sprefix=richard+kocsis%2Caps%2C251&sr=8-1

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A modern munka, túlmunka világa és út egy ősi, élhetőbb világ felé

  A "munka" szavunknak több különböző jelentése létezik. Az egyik fáradtságot jelenthet, ami kellemetlen tevékenységgel járhat együtt.   Vagy jelenthet bármilyen más tevékenységet, amely valami hasznosat ér el, függetlenül attól, hogy a tevékenység kellemes-e vagy sem. Mindkét jelentésre ugyanazt a szót használjuk, mert kulturális szempontból a két jelentés gyakran átfedi egymást. Jelentős mértékben úgy tekintünk az életre, mint egy kellemetlen munkára, ami szükséges a kívánatos céljaink elérése érdekében. Keményen dolgozunk az iskolában, hogy oktatást (vagy diplomát) szerezzünk; fáradozunk egy munkahelyen, hogy pénzt szerezünk, és akár edzőteremben is fáradozhatunk (edzhet), hogy jobb izomtónust érjünk el.   Néha élvezzük a munkát az iskolában, a munkahelyünkön vagy az edzőteremben – és szerencsésnek tartjuk magunkat, amikor ezt tesszük –, de a domináns mentális definíciónk szerint a munka fáradságos , amit csak azért csinálunk, mert muszáj, vagy mert meghozz...

Páva, agancs és Ferrari: a szépség és pompa ára

  Zahavi-féle Handicap-elv Egy gazella észreveszi a rá leselkedő oroszlánt, és ahelyett hogy azonnal elmenekülne, felágaskodva magasra ugrál előtte. A szerény kis élete forog kockán, mégis mintha szándékosan felhívná magára a figyelmet ezzel a bolondos ugra bugrával .   Vajon megőrült, vagy épp e merész mutatvány menti meg az életét? A jelenség nem egyedi: számos állatfaj viselkedésében figyeltek meg hasonló látványos, de kockázatos jelzéseket. Amotz Zahavi izraeli biológus szerint az efféle önkéntes hátrányvállalás a kulcs a kommunikáció megbízhatóságához az állatvilágban. Elmélete, a Zahavi-féle Handicap-elv (magyarul gyakran "hátrányelvnek" is nevezik), azt állítja, hogy egy jelzés csak akkor lehet hiteles, ha nagy költséggel jár az azt kibocsátó egyed számára. Másképpen fogalmazva: minél drágább egy jelzés, annál hihetőbb , hiszen csak a valóban rátermett egyedek engedhetik meg maguknak a költséges "felvágást". Nem paradoxon ez? Miért lenne előnyös...

A SZIKLAMÁSZÁS PSZICHOLÓGIÁJA: Motiváció, Önmeghaladás

Tudományos elemzés és laikusoknak szóló útmutató BEVEZETÉS: MIÉRT MÁSSZA MEG AZ EMBER A SZIKLÁT? George Mallory, az 1920-as évek legendás brit hegymászója, amikor megkérdezték tőle, miért akarja megmászni a Mount Everestet, állítólag így felelt: „Mert ott van."  Ez a tömör, mégis mélységes válasz évtizedek óta izgatja a pszichológusokat, szociológusokat és sportolókat egyaránt. Valóban ilyen egyszerű a motiváció? Vagy sokkal mélyebb rétegek húzódnak az elménk sötét rejtekében , amikor valaki kötelet köt a derekára és a magasba indul?" A sziklamászás az elmúlt négy évtizedben robbanásszerű növekedésen ment keresztül. 2015-ben körülbelül 35 millió aktív sziklamászót tartottak számon világszerte, 2019-re ez a szám 44,5 millióra nőtt – és ez a tendencia azóta sem torpant meg, különösen mivel a sport olimpiai versenyszámként debütált a tokiói játékokon. A mászócsarnokok ma már nem csupán elit sportolók menedékei: a belvárosok szívébe települt falak kínálnak kihívást mindenkinek a ...